Teljes hatalommal
várom a reményt,
egészségem helyre áll,
s átölel a Föld,
magához szorít,
mint örök-gyermekét,
karjára simulok
és azt mondom:
enyém már minden göröngy.
Aztán bejárom a legapróbb zugát is
a nagyvilágnak,
látom, mit egykori nép alkotott.
Szerelmemmel kézen fogva
hallgatom az erdő neszét,
morajlását a tengernek,
s mindent, mit a természet adott.
Szabad madárként szárnyalok
fel a csillagos égre,
bolygók népével kezet fogok,
békességem végre meglelem.
Add meg nekem Ismeretlen
a csodát, mire vágyom,
s megígérem, tiszta szívem
hálás lesz, minden napomon
az öröm dala ünnepel.
2015. január 5.