A nő csak szép lehet,
lehetőleg buta,
ha csúnya, házias,
asszony katona.
Viselje a ház minden
nyűgjeit és gondját,
terelje gyerekek
nevelési útját.
Asszonycseléd a neve
legtöbb fehérnépnek,
mindig otthon a helye,
párja félreléphet,
elnézően bánik
a ház urával szegény,
nincsenek jogai,
a férje nagy legény.
De ha jő a szomszéd,
daliás termetű,
tüstént jó feleség,
önmagát kellető.
Nagyvilági dáma
mindenki nem lehet,
kiért rajong a szem,
a testért ölre megy.
Ilyen lenne a nő,
könnyelmű és facér,
szívében üresség,
megélés csak a cél?
Ki az úr a házban,
tudja a nagyvilág,
szereti a hasát,
asszonnyal nem vitáz.
Férfi munka övé,
tán nincs is pihenő,
másik pedig henyél,
mulatva vigad ő.
Ágyasa ingyenes,
a jussa a hallgatás,
törvényét hallatja,
mindene szívatás.
Megnézi a nőket,
fixíroz szüntelen,
udvarol a szépnek,
otthon meg bűnt terel.
Szükséges az asszonyt
néha megruházni,
erővel kell otthon
saját törvényt hozni.
Meccsre jár és dőzsöl,
az élet unalom,
férfinek nevezi
magát az etalon.
Nagyvilági ficsúr
gazdagnak jól bókol,
ágyba visz mindenkit,
éget, mint Pitralon.
A férfi, mint a nő,
ha okos, szerelmes,
együtt tesznek mindent,
otthonuk kellemes.
Építik egymásban
a sikert boldogan,
figyelem, szeretet
szívükben gondtalan.
Egyforma felfogás,
értelem-fok a szó,
nincsen itt lemondás,
erejük lélek-tó.
2016. január 21.