Kohut Katalin: A Mikulás vacsorája

 

 

Kék és sárga kisszobámban édesen aludtam,

egyszer felriadtam zörgésre, vízcsobogásra.

A Mikulásra csodálkoztam felszabadultan.

Főzött, sütött talán nekem? - nem gondoltam másra.

 

A megterített asztalon fejedelmi étek,

kedvenc ínyenc falatok, torta, pezsgő buborék.

Meglepetés mind számomra, s lemondani vétek,

a misztikus zene, s a jókedvem az adalék.

 

A Mikulás bácsi roppant elvarázsolt engem,

a névnapomon meglepett – s már teli a hasam,

mert az asszonyt - jól tudja ő is - megfogja menten,

ha finomakat főz és beszél hozzá nyájasan.

 

2015. november 2.