Kohut Katalin: A Mikulás vacsorája
Kék és sárga kisszobámban édesen aludtam,
egyszer felriadtam zörgésre, vízcsobogásra.
A Mikulásra csodálkoztam felszabadultan.
Főzött, sütött talán nekem? - nem gondoltam másra.
A megterített asztalon fejedelmi étek,
kedvenc ínyenc falatok, torta, pezsgő buborék.
Meglepetés mind számomra, s lemondani vétek,
a misztikus zene, s a jókedvem az adalék.
A Mikulás bácsi roppant elvarázsolt engem,
a névnapomon meglepett – s már teli a hasam,
mert az asszonyt - jól tudja ő is - megfogja menten,
ha finomakat főz és beszél hozzá nyájasan.
2015. november 2.