Kohut Katalin: A karácsonyi üvegcse

 

 

Lefotóztam mini műanyag fenyőfámat – mielőtt leszedem - az alatta lévő üvegcsével együtt.

Az üveg tartalma apró jegyzetlapok halmaza. 2012. karácsony óta írtam fel papírlapokra minden jót, ami velem történt, ami engem ért, azzal, hogy majd karácsony viliáján visszaolvasom, milyen pozitív hatások értek egy esztendő alatt.

 

Meglepődtem, amikor olvastam őket, mert igazából nem volt szükség arra, hogy jegyzeteljek, minden jó dolog berögzült nálam, így optimistább lettem, s azzal zártam a tavalyi évet: vannak még jó emberek!

 

Az ember önmagának az orvosa, pontosan ismeri a gyógyításához szükséges érzelmeket, tudja, neki magának hogyan kell viszonyulnia másokhoz, hogy jót kapjon vissza. Éppen tegnap olvastam, hogy a bizalom nagyon kényes, mert akinek egyetlen egyszer is életében összetörték a szívét, már soha többé nem tud feltétlen szeretettel megbízni senkiben.

Magam sem állom még ki most sem a feltétlen bizalom próbáját, elég az, ha egyszer valaki nem reagál a levelemre, s már elbizonytalanodom, pedig a feltétlen bizalom, amit érzünk egy emberrel kapcsolatban, semmilyen körülmények között nem rendülhet meg. Óvatosság kíséri az összetört szívű ember életét, s főleg azokét, akiket nagyon sok rossz ért már az életben. Ez az üvegcse segít felépíteni egy új értékrendet, egy lépés a szeretet felé, afelé, hogy értékelni tudjunk másokat, s bármilyen nehéz, tudjuk elfogadni a jó cselekedeteket, melyeket másoktól kaptunk.

 

Az üvegcse tartalma között nemcsak pénz segítség szerepelt szükséges időben, hanem fórumos ismerősöm segítsége, amikor eldugult a fenyőtüskéktől a porszívó, amikor kiakadt a tartályban az úszó, megjavította szó és ellenszolgáltatás nélkül. Nem tudom viszonozni jelen pillanatban, nem tudok mást adni érte, mint figyelmet és kedvességet, de megjegyeztem, örökre szívembe írtam a jegyzetekben szereplőket, s ha módom lesz rá, valamiképpen viszonozni fogom emberségük megnyilvánulását. Az üvegcse tartalma bizonyítja, hogy a lélek nélküli, asszonyok türelmével visszaélő gánymunkát végző szobafestők mellett vannak jószívű villany, számítógép szerelők is. Akadt olyan, aki ismeretlenül megbízott bennem, saját pénzéből vásárolt nekem, vagyis megelőlegezte személyemnek a bizalmat.

Egyik kedves ismerősömnek adtam egyszer egy felkelő napot ábrázoló képeslapot, mert nagyon tetszett nekem. Megfestette, átadta a festményt bekeretezve. Felsorolhatnám egyesével a jegyzetlapok tartalmait, melyek nem tartalmazták az egy év alatt ért jóság és tisztelet szavakat, melyek által egy csodálatos gyógyulás indult meg nálam. Kezdtek behegedni a sebek, melyeket mások okoztak. Rácsodálkoztam az emberekre, hol éltek, hogy eddig nem ismertem őket, nem tudhattam, hogy élnek hozzám hasonlóak az országban.

 

Kívánom, hogy mindenkinek legyen teli a képzeletbeli üvegcséje ebben az esztendőben csupa jó dolgokkal, szép, igaz tettekkel és szavakkal, melyek a szívbe rögzülve bearanyozzák a szürke hétköznapokat is!

 

2014. január 8.