Kohut Katalin: A gőzmozdonyon
Igaz történetet mesélek most el Neked:
gőzmozdonnyal régen a szívem ünnepelt,
pedig füstöt okádott, pöfékelt, s dudált,
minden állomáson masiniszta szalutált.
Nászútunk volt ez olasz honba messzire,
a távolság nagy volt, de szívem ment elibe,
vártam a találkozást, a csizma Rómáját,
Palatinust, Tiberist és sok csodáját.
Szerelem a levegőben, a lakosztály
már örök szemtanúként a piedesztál.
Kocsink monoton kattogása ringatott,
férjemnek ölében a kéj simogatott.
2014. október 8.
Címkék:
gőzmozdony | lakosztály | szerelem | nászút | vers