- Béééla! Ismét tüntetnek a nők a férfiak erőszakossága miatt! Meddig fog ez még tartani?
- Vilmám, addig, míg erőszak létezik a földön. A primitív lényeknek sokkal egyszerűbb náluk gyöngébbet bántani, mint az állatokat, nőket, mintha hősként, ami egyébként a férfi eszmény lenne kiállnának valamilyen ügy érdekében, vagy maguknál erősebbek ellen.
- De nem lehet hősöket faragni a barbárokból...
- Ezt senki sem állította, őket el kellene különíteni minden társadalomban a jobb élőlényektől, hogy ne tudjanak ártani senkinek.
- Nem szeretem a feminista mozgalmakat, Béla!
- Nincs is értelmük, ezek a nők valójában a maguk szexuális kielégületlenségét éltetik.
- Hogy érted ezt?
- Egy boldog asszony soha nem megy tüntetni azok ellen a férfiak ellen, akik őt boldoggá tették. Az igazi nő mindenben különb az átlagnál. Ő az, akit egy férfi soha nem tud elfelejteni.
- Szerinted én ilyen vagyok, Béla?
- Igen, drága Vilma! Ma is alig merem megfogni a kezedet is, csak hatalmas tisztelettel, mert számomra Te képviseled a valódi emberséget, a nagybetűs asszonyt.
- Milyen egy igazi nő szerinted, Bélám?
- A nő törődik, gondolataiban állandóan a szerettei járnak. Gondoskodása szinte túláradó.
- Igen...
- A nő szórakoztató, ugyanakkor megtartva a három lépés távolságot ösztönösen azoktól, akik árthatnának bármiben is diplomatikus és nagyon segítőkész.
- Jóság is jellemző rá?
- Igen, mindenkihez jó, alaptermészete a másokon való segítés.
- Szépség?
- Az igazi nő külseje tükrözi a bensőjét, van valamilyen földöntúli a megjelenésében, amit annyian próbáltak sokféleképpen leírni. Mágikusnak tartják legtöbbször. Ahol feltűnik, a primitív nők összesúgnak a háta mögött, a férfiak tátott szájjal bámulják, mert titokban valamennyien a tisztára, a megfoghatatlanra vágyakoznak.
- Van szerinted világ eszmény?
- Van olyan nő, aki egyformán megtestesíti minden férfi ideálját. A legtöbbször ezek a nők be is kerülnek a durva férfiak bűvkörébe, mert ezeknek csak a külső számít egyedül, meg akarják szerezni maguknak, hogy aztán legyen kit tönkre tenni, összetörni, kínozni. Az igazi férfi kíváncsi a nő gyerekkorára, játékaira, érzéseire, mindenre, ami egyszer is vele kapcsolatos volt.
- Engem is ezzel vettél le a lábamról Bélám, hogy annyira érdeklődő és figyelmes voltál. Az őszinte szemeid szabályszerűen megbabonáztak, állandóan magam előtt láttam őket.
- Ez kölcsönös volt, Vilma! Hatalmas szerelem a miénk, ez soha nem múlhat el. Ilyet nagyon kevésen tapasztalhatnak meg a földön.
- Mert mi nem ismerjük a szexualitást, csak a szerelmeskedést. Ölelkezésünk misztikus összeolvadás...
- Amikor is a szád lehelete isteni nektárrá változik.
- Azt hiszem, mi megtapasztaltuk a földi mennyországot, pedig csak azt adjuk egymásnak, amilyenek vagyunk, megfelelünk egymás eszményének.
- Ott kezdődik a szerelem ellobbanása, amikor az ideál felfedi valódi énjét és csalódást okoz valamivel.
- A másik gond, hogy Európa férfi lakossága nem képes már nyújtani azt a nőknek, amire szükségük volna. Talán a szülők a hibásak a félre nevelésükkel, rossz példamutatással, talán az igazi eszmény nélküli lét, meg a rengeteg háború tette ezt, hogy érzelem nélküliek lettek. Hiába már a külső szépség is, az kevés a szerelem megtapasztalására, pedig szerelem nélkül nincs értelme a létezésnek.
- Tehát szerinted Vilma alacsonyabb rendűbb életet élnek, érzelmek nélkül? Pedig a legtöbb jóléti társadalom. Hiába a javakban bővelkedés, ha nincsenek hozzá emberiességi törvények, a szívüket a testiség alá rendelik, akár az értelmet. A test önmagában elveszítve minden képességét semmire sem alkalmas, csak a alattomos munkákra.
- Most nem ezek jelentik a gazdagabb rétegeket, mint való világot?
- De pontosan, példát mutatnak a posványból, tükröt tartanak maguk elé és ezt állítják példának a világ elé.
- Miben látod a megoldást, Bélám?
- Tanításban, ahogyan egykor a régiek felismerték. A férfiakat tökéletesíteni szükséges, hogy megfeleljenek a nők elvárásainak, eszményeinek. Kiképzésre, bölcsességekre, a nők megismerésére van szükségük.
- Hiszen születni kell mindenre, nem lehet megtanulni azt, amivel nem rendelkeznek!
- Lehet mindenkinek magát nemesítenie, s ha már ennyit elér, utódainak példaként állhat készen. Másképp nem lehet méltó rangjára emelni ismét a nőket és a férfiakat, meg a családokat, a felelősségteljes gyermekvállalást.
- Szerelmünk gyümölcse a gyermek, mennyire könnyű ezt mondani és nem fogják fel a valódi jelentését. Azt olvastam valahol, hogy buta férfi és buta nő kapcsolatából csak gyermek születik, okos férfi és buta nő kapcsolatából viszony, okos nő és buta férfi kapcsolatából házasság lesz és okos nő és okos férfi kapcsolatából igazi szerelem.
- Ez így van, drága Vilmám! Az lenne igazi, ha szerelemből születnének a gyermekek. Akkor a férfiak és nők igazán boldogok lehetnének és egymást támogatva hasznos munkát végezhetnének szabadon akár az egész világban.
2015. november 9.