Kohut Katalin: A féltékeny kiskakas
Julcsa szórja az aranyló búzát két kicsi kezével,
repülnek a tyúkok szívüknek minden örömével.
Kapirgálás közben baromfi őr, kiskakas felfigyel,
kedvében jár az udvarnak a kislány? - így irigyel,
aztán támadásnak lendül. Előbb a kislány ruháját,
majd lábát célozza meg. Nem húzza el még irháját,
folytatja a vad harcot, Julcsának lábán bőrt hasít.
Éles tőrt érez a kislány, hátratekintve nagyot sikít,
s a kiskakas éppen a szeme fényességét célozza
- Julcsa a maradék búzát neki ajándékozza -,
de az irigység tövis a féltékenynek tüzes szívén,
menekül a kislány, mert gyilkológép ez a szirén.
2015. július 2.