Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy egészségház. Nem véletlenül nevezték így, mert a célja a szakorvosokat tömörítő intézménynek az egészségmegőrzés volt. Nem is járt oda csak csupa egészséges ember, meg persze gyerekek. Legtöbb esetben fagylalt miatti torokgyulladás, növekedéssel összefüggő problémák, gyermekvállalás és tanácsadás jelentette a látogatóit. Mindenki boldog volt, hiszen nem ismerték a betegséget, mert a szép és tiszta felnőttek és gyerekek világában ez ismeretlen volt.
Petit a házi orvos beutalta vérvételre, mert sápadtnak látta. Édesanyja hiába vitte el többször is a laboratóriumba, olyan cirkuszt rendezett, amikor a tűt meglátta, hogy egyszer sem sikerült levenni tőle a vért. Különösen akkor esett pánikba, amikor a felnőttek a váróteremben arról beszéltek, hogy ők rosszul vannak a vér látványától is. Így telt, múlt az idő, nem sürgették a kisfiút, mert alapjában véve jól érezte magát.
Egy napon fociztak a fiúkkal a téren. Óvatosnak kellett lenni, nehogy berúgják a labdát valamelyik családi házba, mert furcsák voltak ott a lakók, megmagyarázhatatlan viselkedésűek. Nem lehetett velük megbarátkozni, ellenszenvesek voltak nekik a gyerekek. Bandi egyszer csak berúgta a labdát a svájci sapkás Berciékhez, majd elindult visszakérni. A férfi nem adta vissza, hanem baltával összevagdalta, majd amikor Bandi ezért szót emelt, fejbe vágta. A gyerekek ledöbbentek, még soha nem láttak gyilkossági merényletet ember ellen, hát még vért, ami ömlött a fiú fejéből. Peti kísérte haza a szüleihez, s megcsapta az orrát az ismeretlen vérszag, amitől rosszul volt. Azt érezte, hogy Bandi most egy életre megsebesült, s hogy az erőszak nem érintheti az emberek világát.
Bandi szülei ellátták a fejsebet, s amikor az orvos varrta össze a fejbőrt, higgadtan tűrte. Peti meglepődött ezen a hősiességen, szemében Bandi nagyra nőtt, nem azért, hogy áldozat lett, ez olyan alávaló dolognak tűnt, hanem azért, mert minden következményt egyedül vállalt Berci helyett is, aki lezárta magáról a fiúnak a gondját egy vállrándítással és hallgatással.
Peti sokat hallott arról, hogy a fiúk katonák szoktak lenni, hogy a férfiak kötelessége megvédeni a lányokat és az édesanyákat háború esetén, felfogta és érezte belül magában, mit jelent ez a védelme a gyengébbeknek.
Peti másnap kora reggel odaállt az édesanyja elé és közölte vele, hogy le akarja tudni a vérvételt. Meglepődött a jó szülő ezen, de elvitte a fiút a laboratóriumba, ahol bátran, összeszorított fogakkal tűrte, hogy belészúrják a tűt. Mikor az asszisztensnő kérdezte, fájt-e neki, ennyit válaszolt: Katona dolog.
2017. május 11.