A hiánya valaminek hatalmas erővel jelentkezik, egyre jobban marcangol és megmérgezi a mindennapokat. Sajog, fáj.
A hiány lehet materialista, vagy érzelmi, szellemi.
Materialista hiányról a kézzel fogható dolgok nélkülözését értjük, valamilyen oknál fogva. Az okok szerteágazóak lehetnek. Gondolok itt a pénzhiányra, az ennivalóéra, a lakásra, házra, autóra, szép ruhára, szép külsőre, egyszóval mindarra, amik másoknak meglehetnek, látványuk furdalásos érzettel jár, arra készteti az embert, hogy irigy legyen akkor is, ha nem rendelkezik rossz tulajdonságokkal. Itt összeolvad az érzelmi dolog a materializmussal, sőt a szellemivel is, mivel az ember szerencsés esetben tudatosan tervezi a jövőjét, ő dönti el, milyen hivatást kíván űzni, mellyel kielégítheti az első részben felsorolt hiányokat, s ha mindaz megvan, mely az emberi életformához nélkülözhetetlen, érzelmi, szellemi szabadság jön létre, az ember szabad, mert nem köti földhöz a nyomor, kilátástalanság, nélkülözés.
Válasszuk el élesen háromfelé a háromféle hiányt és vizsgáljuk meg a következményeit.
A materialista hiány naponta megnehezíti a létezést, az ember képtelen felemelkedni az állandó fillérezgetésből, adósságoktól megszabadulni. Erre a helyzetre van egy jó példám: adott egy család, ahol utolsó két darab tojás van a hűtőszekrényben. Éhes a gyerek, nincsen vaj, nincsen szalámi, nincsen tej, csak egy kevés száraz kenyér. Ebéd is kellene a családnak, mondjuk másnap lenne munkanélküli segély, tehát van kilátás arra, hogy kevés élelemhez jussanak egy ideig. Az anya, aki érzelmileg stabil volt egykor, imádta a gyerekeit, kénytelen rászólni lányára, hogy ne egyen, csak egy tojást, mert a másik kell a rántott levesbe. Ezen majdnem összevesznek, mert a lány nem érti a nyomort, ki akar lábalni belőle, ne legyen maga is áldozat. Viszont nincsen pénz nyelvtanfolyamra, hogy kimenjen külföldre dolgozni, nincsen ismerős a városban, hogy elhelyezkedjen irodai munkakörben, vagy támogassa a munkahely egyetemi tanulmányait.
Ez csak egyetlen kiragadott példa az életből, az anyagi lét egyetlen hétköznapjából. Mi történik egy alkoholista családnál ugyanilyen esetben, amikor nem ételen vesznek össze, hanem az utolsó filléren, mely kellene alkoholra? Ilyenkor szoktak egymásnak ugrani és olyat elkövetni, melyet nem mos lel semmilyen törvény többé. Mi történik egy tinivel, akinek nincsen szép, új és divatos ruhája, ezért kinézik az iskolából? Mindenképpen az érzelmei kerülnek veszélybe, meg a szellemisége.
Érzelmi hiány lehet a szeretet, vagy szerelem hiánya. A szeretet csak szeretetben képes megmaradni, vagyis nem biztos, hogy ha ilyen hiányérzetünk van, bennünk van a hiba. Vannak olyan közegek, városok, megyék, ahol a sötétség uralkodik, a sivár lélek, butaság, jellemtelenséggel párosulva adja a tömeget, mely között egyetlenként ragyog a tiszta szívvel érző ember. A szeretet bizalomra épül, hatalmas hajtóerő, az egyetlen üzemanyagunk, mellyel működünk, a szeretet adja az erőnket. Ezt bénítja meg a tömegember a közömbösségével,vagyis szárnyalásunk kalodába van zárva. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy lemerültünk, elvesztettük a munkaenergiánkat. Változtatni kell, költözni olyan helyre, ahol hozzánk hasonló emberek élnek.
A szellemi hiány szintén összefügg a sivársággal, vagy az értéktelenné tétellel, melyről szólt a politika és a média a szappantisztító sorozatokkal, a tor-ünneppel, mulatással. Az ember huzamosabb időn keresztül is megmarad szellemi igényességénél, ezeket keresi, ezek nélkül óriási hiányérzet lép fel nála. Az internet megjelenése előtt egyetlen hiánypótló szinte a színház volt, meg a koncertek, valamint az otthoni, vagy könyvtári olvasás. Az az ember, aki mindentől fosztva van anyagiak, bérlet (utazás) hiány, betegség, vagy más miatt, teljes elszigetelődés és nyomott lelkivilág áll be, életuntság már a legalacsonyabb szintje.
Leszögezhetjük, hogy mindhárom hiány teljesen együtt működik, összemosódnak egymással, nem lehet határokat vonni közéjük.
Beszéljünk még a szerelem hiányról. Ki ne látott, vagy hallott volna szomorú asszonyokról, akiknek könnybe lábad a szemük, amikor meglátnak kézen fogva sétálni egy szerelmespárt az utcán. Fáj a szerelem nélküliség, a vágyakozás egy igazi társ után olyan világban, amikor mondjuk ki nyíltan, kevés az igazi, aki megtestesítheti a lányok, fiúk benső igényeit. Ha könnyelműen szóba állnak akárkivel, megcsömörlenek, kiábrándulttá válhatnak, s mindez elvezethet ismét az életuntságig, az érzelmi beszűkülésig, s munkánk területét befolyásolni tudja, mert amilyen a szívünk, olyan az anyagi, az érzelmi és szellemi frissességünk.
A hiány ünnepnapkor szokott a legélesebben zokogni, legyen szó fizikai szükségletről, érzelmiről, vagy szellemiről. Karácsony éppen ezért szól mindhárom hiány pótlásáról, a család szeretet ünnepéről.
2017. április 11.