H.Kohut Katalin: A vetélés
Két ember szerelmi gyümölcse
a gyermek, vajh kire hasonlít,
a szülői báj, szépség kevercse.
A szív-szerelem hatalmas tökély,
egymást csodálják és gyönyörködnek
a tisztaságban, érzelmük csodás, mély.
Nem zavarhatja senki e csodát,
bár nevelik mások gyerekeit,
titkos szobájuk rég-világ, nomád.
Tükört ha néznek, egymást szüntelen,
gyönyöre a felsőfoknak, öröm,
gondolata utódnak nem terem.
Vetél a gyermek, teherré válik,
ha elválasztná a két szerelmest,
ölelő szívük nektárban ázik.
2017. március 11.
Címkék:
vetélés | gyermek | terhesség | szerelem | csodálat | szeretet | házasság | tökéletesség | vers