Téged nem gondollak se távol, s közel,
Nem keresem hol vagy,
mert mindig létezel.
Éveid száma nekem?
Hamvas, vagy érett is lehetsz,
Csöpp vagy sudár-sugaras,
jeges, avagy heves.
Éjjelente felizzó vágy vagy,
S lényed látni kell.
Fénylik az öröm bennem,
Mert mindig létezel.
Kohut Katalin fordítása