Prózák, novellák

    Vilma nagy tehetség hírében állt, az egész város ismerte, hallgatta énekét. Az iskolában az ének tanárnő áthívta a normál osztályoknak dalokat tanítani. Hivatását űzte, közben játszott a hangokkal, a szavakkal. Nincs is tökéletesebb az időmértékes beszédnél, nincs kellemesebb a fülnek...
      A szép élet olyan, mintha álmot élne az ember. Jogos az elvárás egyetlen életünkben az emberi életmód feltételeire. Ezt biztosítani kell minden tisztességes, becsületes, jóindulatú élőlény számára minden országnak. Mi történne akkor, ha a becstelenek, féktelenek és bűnözők...
    Naplót vezettem tavaly januártól, mióta lapoztál. Dühös, reménytelen, szánalmas érzelmek elegye, minden leírt szó jelentős volt, felnagyítódott. Nem értettelek, nem értettél. Pedig azt hittem évekig, egyszer az igazi, egyetlen értékem leszel, a lelki barátom. Tudod, drága, ha egy...
    Furcsa az élet. Egyet lehet tudni róla, ami mindenkinek megtanulandó: élni kell, akkor is, ha gyászos, akkor is, ha boldog, soha nem kell számolni azzal, hogy egyszer is véget érne. Úgy kell leélni az egyszeri életet, mintha maga volna az örökkévalóság. Nem szabad feladni a reményt,...
    Amikor egy kislány amolyan igazi igazságérzettel rendelkező békítő bíró, amikor észreveszi a szomorúságot a felnőttek, a másik gyerek arcán, s mindent elkövet, hogy kifaggassa őket, mosolyt csaljon az arcukra, amikor énekével felvidítja a környezetét, az öregeket és nagyszüleit,...
    Az emberi méltóság megfizethetetlen. Ha sokáig tartó megalázásnak van kitéve, tűri zokszó nélkül embersége sárral tapodását, az oktalan pletykákat, mert nem érti, ezért valójában nem ér el szívéhez, de önbizalomhiány jelentkezik nála. Mi is a baj az emberekkel, hogy olyan sokan sértik...
    Márta egyetlen gyermeke volt idős szüleinek, egy késői, igazi szerelem gyümölcseként. A bölcs szülők igyekeztek a legtöbbet nyújtani számára, így egyengették ifjúkori útjait is, finanszírozva egyetemi tanulmányait. Sikeres tolmács lett belőle, több nyelvből diplomázott. Mehetett volna...
    Tél volt, olyan dermesztően hideg, hogy kesztyűben is jéggé fagyott a kezem. Éppen mesegyűjtő utamat jártam az egyik faluban. Gondoltam, megörökítem a letűnt idők történéseit, s megfejtem a szimbólumokat. A jók régen általában a legnagyobb igazságokat mese formában írták meg, s így...
    Én úgy szerettelek, jobban a mindenségnél, jobban a szerelemnél, mint az egyetlen, igaz hű barátot, kinek elmondhatom legtitkosabb vágyaim, kiönthetem annyi értelmetlen és szenvedés után az életem. Nem fogtam fel, hogy micsoda szennyet borítottam ki, mintha Te lettél volna a lelki...
    Régen sokkal őszintébb, kifejezőbb és tisztább pillantással éltem. Így tekintettem mindenre és mindenkire. A mindenség talán örült, ha emberhez kötődő érzelmeit egyszer is bebizonyítani tudnám. Ha én lennék a természet, a jósággal és a született intelligenciával kötnék frigyet, mint...
<< 2 | 3 | 4 | 5 | 6 >>

Képgaléria: Prózák, novellák

Ez a képgaléria üres.