Kohut Katalin: A repülés elmélete (1998)

 

 

Színes, magyarul beszélő, angol romantikus film – 96 perc

 

Rendező: Paul Greengrass

Író: Richard Hawkins

Operatőr: Ivan Strasburg

Zene: Stephen Warbeck

Vágó: Mark Day

 

Szereplők:

 

Jane Hatchard: Helena Bonham Carter

Richard: Kenneth Branagh

Anne: Gemma Jones

Julie: Holly Aird

Gigolo: Ray Stevenson

 

Minden film elméletben egy-egy művész gondolataiban születik meg, így választanak filmcímet is az alapján, amit közölni szeretnének velünk. A cím tömör állásfoglalás. A repülés elméletét sokan kívánjuk, megtapasztaljuk, hogy csak kicsit rugaszkodjunk el a földi valóságtól, kicsit szárnyaljunk szabadon, mint a madarak, de elsajátítását ugyanúgy meg kell tanulnunk, mint a repülőgép vezetőnek a gép felépítését, mechanikáját.

Mindenki képes arra, hogy olyat kövessen el, ami teljesen ellenkezik az egyéniségével. Általában akkor következnek be a már olyan mindegy alapra épülő tettek, amikor élete tévúton jár, s ennek felismerése bekövetkezik.

 

Richard extrém módon kívánta felhívni magára a figyelmet, egyszerűen leugrott a ház tetejéről. Valamire szüksége volt, ami átformálja, ami felpezsdíti. Állandó felügyelet helyett a bíróság 125 óra közhasznú munkára ítélte, melyet gyógyíthatatlan betegek mellett kellett ledolgoznia.

Megérkezett a kijelölt helyre, ahol egy csűrt bérelt magának otthonul.

Janet osztották rá első betegként, a 25 éves haldokló leányt, akinek már beszéde is nehézkes. Az orvosok véleménye róla, hogy állapota ellenére nagyon erős, energikus. A gondolkozása ép, de teste teljesen különvált tőle. Ki ne ismerné a haldoklók már olyan mindegy szavait, s hogy még életük végén mindent meg szeretnének tapasztalni, amit addig nem ismertek? Janet is untatják a kiállítások, viszont a ringispir, az autókázás, a lopás izgalma szupermarkettekben örömöt és kielégülést jelent számára.

Ugyanígy van a csúnya beszéddel. Valószínűleg ez is a megcsömörlés miatt van, azért, mert már ő bármit megtehet, neki élete utolsó részében mindent lehet.

Richard Julie barátnőjét is elhagyta, egy régi típusú repülőt szerel össze a csűrben, hogy álmát beteljesítse. Londonban rájött, hogy semmit sem tud a repülőkről. Janet beavatja tervébe. Ki ne értené meg jobban Jane már olyan mindegy gondolkozását, mint Richard, aki szintén az ismeretlen érzés hiánya miatt került ilyen helyzetbe?

Jane közli, hogy egyetlen vágya van halála előtt, a szüzessége elvesztése, a testiség megismerése, s kéri Richardot, segítsen ebben. Elválnak egymástól, viszont a szerelem már létrejött közöttük, a hiányérzet jelentkezik. Richard vállalkozik az utolsó kívánság teljesítésére, Londonba viszi a lányt és keres neki egy adoniszt 10 ezer dollárért.

Jane szerint a férfiaknál nem létezik szexuális önzetlenség, míg a nők legtöbbje így adja meg magát minden este a férjének, vagy másnak.

A lány rájön arra, hogy a szerelem és a barátság sokkal erősebb érzés, mint a szex. Közössé vált repülőgépük szimbóluma az örök barátságnak. Azt hiszem, mindketten elérték ebben a kapcsolatban a boldog és önfeledt szárnyalás gravitációját.

 

A filmet itt tekinthetik meg:

 

https://mozicsillag.net/watch-embed-259353-14824

 

2015. szeptember 27.